Szótár, fogalomhatározó

Tisztelt Látogató!

Tájékoztatásképpen a teljesség igénye nélkül néhány alapvető, az Intézetünket érintő, a napi betegellátás során felmerülő kérdésről, fogalmakról talál ezen az oldalon egy rövid útmutatót, leírást. Az oldalon a rövid leírás után részletes információkat olvashat a “Teljes leírás megjelenítése” feliratra kattintva.


Betegek fogadása, betegellátás rendje

Hétfőtől csütörtökig 7-19 óra között, pénteki napokon a legtöbb szakrendelés esetében 7-14 óra között történik. Pénteki napokon 14 óra után az ultrahang, kardiológia és az ortopédia rendelés a szakrendelések menüpontban részletezett időpontig tartanak rendelést! A betegfogadási idő változásairól külön tájékoztatjuk pácienseinket a recepción, a rendelő helyiségek melletti információs táblákon, valamint az intézet honlapján, kattintson ide az aktuális információk megtekintéséhez.

Teljes leírás megjelenítése

Az intézeti nyitva tartásról bővebb tájékoztató itt található: Kattintson ide a nyitva tartás megtekintéséhez

Az intézeti betegellátás rendjéről bővebb tájékoztató itt található: Kattintson ide a betegellátási rend megtekintéséhez

Az intézeti házirendről bővebb tájékoztató itt található: Kattintson ide a házirend megtekintéséhez

Az intézeti elérhetőségekről bővebb tájékoztató itt található: Kattintson ide az elérhetőségek megtekintéséhez

Leírás elrejtése


Beutalók érvényessége:

Általánosan a beutaló 90 napig használható fel, kivételt képeznek a kormányrendeletben meghatározott esetek.

Teljes leírás megjelenítése

Részlet a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendeletből:

2§(6)55 A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított egészségügyi dokumentációjában, és erről írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének jogosultságát.

3/A. §(10b)93 A (10), illetve a (10a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő beutaló

a) a 2. § (6) bekezdése szerinti ellátáshoz kapcsolódó ellátások esetében a beutaló orvos által a beutalón megjelölt időpontig, de legalább 90 napig,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben a kiállításától számított 90 napon belül
használható fel.

Leírás elrejtése


Beutaló köteles és nem beutaló köteles szakrendelések

A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások és a beutalásra jogosult orvosok:

Teljes leírás megjelenítése

Részlet a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendeletből:

2. § (1)37 A biztosított – az Ebtv. 20. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai
ae) fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,
af) szemészeti és gyermekszemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai
szakellátást,

(1d)42 Az (1) bekezdésben nem szereplő járóbeteg-szakellátások – a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével – csak beutalóval vehetőek igénybe. Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben nem szereplő járóbeteg-szakellátást nem a beutalóban megnevezett egészségügyi szolgáltatónál szándékozik igénybe venni, úgy kell tekinteni, hogy a biztosított nem rendelkezik beutalóval.

Leírás elrejtése


Előjegyzés

A szakrendelések előjegyzési időponttal nem rendelkező beteget csak szabad kapacitás terhére tudnak fogadni (ha a szakrendelésnek annyi az előjegyzett betege, hogy nem marad szabad kapacitása a rendelési idejében, előfordulhat, hogy az időponttal nem rendelkező beteg a jelentkezés napján nem kerül ellátásra, hacsak nem mondja valaki vissza az előjegyzését), kivéve a sürgős szükség (életveszélyes állapot) esetét: 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet

Teljes leírás megjelenítése

Előjegyzési időpont kérése: Kattintson ide a részletes leíráshoz!

Előjegyzési időpont lemondása: Kattintson ide a részletes leíráshoz!

Leírás elrejtése


EU kártya

A magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai Unió más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat. Ezen ellátásokra való jogosultság az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (a továbbiakban: Kártya) igazolható.

Teljes leírás megjelenítése


NEAK tájékoztató az EU kártyáról

Intézeti tájékoztató az EU kártyáról

Orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba. Ennek eldöntése minden esetben orvos-szakmai kérdés.

Leírás elrejtése


Házirend


Hívószám

A recepción kapott jegyen szereplő szám nem sorszám, csupán hívószám! Feladata a páciens tájékoztatása arról, hogy melyik szakrendeléshez kell fáradnia az ellátás igénybevételére:

Teljes leírás megjelenítése

A hívószám osztása az adott szakrendelés kezdete előtt 1 órával kezdődik (kivéve azok a szakrendelések, ahol 08:00 előtt kezdődnek a rendelések)!

A hívószámot jeleníti meg a folyosókon és az ajtók feletti kijelzőkön a betegbehívó rendszer, és ez alapján történik a páciens behívása a rendelőbe. Nem hordoz olyan információt, hogy mennyien várnak egy adott páciens előtt, mennyien rendelkeznek előjegyzési időponttal.

Hívószám átirányítása:

  • Amennyiben a beteg a recepción kapott hívószámával igénybe vette az adott szakrendelésen az ellátást, majd ezt követően kéri az átirányítását egy másik szakrendelésre, akkor azon a szakrendelésen nem élvez elsőbbséget a betegellátás során, hacsak nincs előjegyzési időpontja. A hívószám átirányításának ebben az esetben annyi az előnye, hogy a páciensnek nem kell új hívószámot kérnie a recepción.
  • Amennyiben a beteg átirányítása egyik szakrendelésről a másikra sürgős konzílium céljából történik, a beteg elsőbbséget élvez az ellátás során (kivéve a sürgős szükség esetét), mivel a konzílium eredményét várja az átirányító szakrendelés.

Leírás elrejtése


Jogviszony

A jogviszony-ellenőrzés lényege, hogy jelenleg valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, minden orvos-beteg találkozó alkalmával on-line módon ellenőrzi, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál vezetett nyilvántartásban.

Teljes leírás megjelenítése


NEAK tájékoztató a jogviszony ellenőrzésről

Jogviszony-ellenőrzést valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles végezni. Ez online módon történik, a szolgáltató – (az orvos) – a beteg TAJ számának megadásával az OEP nyilvántartási rendszerén keresztül végzi el az ellenőrzést. A jogviszony ellenőrző informatikai rendszer az alábbi jelzéseket adhatja a szolgáltatónak a jogviszony függvényében:

  • ZÖLD – TAJ érvényes, jogviszonya rendezett jelzést;
  • PIROS – TAJ érvényes, jogviszonya rendezetlen jelzést;
  • KÉK – TAJ külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen jelzést; Az átmenetileg érvénytelen TAJ – számmal rendelkező – külföldön biztosított – személyek esetében közfinanszírozott egészségügyi ellátást TAJ-ra nem vehetnek igénybe. Külföldi biztosító által kiadott, érvényes Európai Uniós egészségbiztosítási kártyára orvosilag szükséges ellátás nyújtható térítésmentesen.
  • BARNA – TAJ egyéb okból érvénytelen jelzést. Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe;
  • SÁRGA – TAJ érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult.

Leírás elrejtése


Leletkiadás, másolat készítése

Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat.

Teljes leírás megjelenítése

Részlet az 1997. évi XLVII törvényből:

A gyógykezelés céljából történő adatkezelés

(3) Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat.
(4)48 A (3) bekezdés szerinti jog
a) az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt,
b) az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt
illeti meg.

Leírás elrejtése


Magánorvosi beutaló

Intézetünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi intézmény, ezért magánorvosi beutalót OEP finanszírozás terhére nem tudunk elfogadni!


Soron kívül

SORON KÍVÜLI ELLÁTÁS („S” jelzéssel ellátott beutaló). A „soron kívüli ellátás” annyit jelent, hogy a jelentkezés napján Ön vizsgálatra kerül annak ellenére, hogy nincsen előjegyzési időpontja, de a „soron kívüli ellátás” nem egyenlő az azonnali, az érkezése pillanatában történő ellátással! Felhívjuk tisztelt pácienseink figyelmét, hogy a soron kívüli vizsgálat szükségességéről a beutaló orvos dönt, és nem a páciens/beteg!

Teljes leírás megjelenítése


Amennyiben beutaló orvosa az Ön „soron kívüli ellátását” kéri:
• a beutalón fel kell tüntetnie az „S”= „Soron kívüli” jelzést,
• aláírásával, orvosi bélyegzőjének lenyomatával azt el kell látnia,
• meg kell indokolnia a vizsgálat soron kívül történő elvégzésének szükségességét.

Felhívjuk tisztelt pácienseink figyelmét, hogy a soron kívüli vizsgálat szükségességéről a beutaló orvos dönt, és nem a páciens/beteg!

A „soron kívüli ellátás” annyit jelent, hogy a jelentkezés napján Ön vizsgálatra kerül annak ellenére, hogy nincsen előjegyzési időpontja, de a „soron kívüli ellátás” nem egyenlő az azonnali, az érkezése pillanatában történő ellátással!

A soron kívüli ellátás nem egyenlő a „sürgős” ellátással sem!
Jogszabályi előírás tartalmazza a sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotokat és betegségeket 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet)!

A soron kívüli ellátás szükségességéről, indokoltságáról az Ön vizsgálata után az adott szakrendelés orvosa dönt a jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével.

Amennyiben az adott szakrendelés orvosa a vizsgálat után nem találja indokoltnak az Ön soron kívüli ellátását, vagy visszairányítja Önt a beutaló orvoshoz, vagy ha további, de nem soron kívül elvégzendő vizsgálatot/vizsgálatokat tart indokoltnak, ellátja Önt előjegyzési időponttal.

Ismételten felhívjuk tisztelt pácienseink figyelmét, hogy a soron kívüli vizsgálat szükségességéről a beutaló orvos dönt, és nem a páciens/beteg!

Leírás elrejtése


Sürgős szükség (életveszélyes állapot)

A sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig – végeznek.

Teljes leírás megjelenítése


52/2006 (XII. 28.) EÜM rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig – végeznek.
2. § Az Ebtv. 23. §-a d) és e) pontjának alkalmazásában a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében fekvőbeteg-ellátás keretében végeznek, a diagnózis felállításától a tisztázott kórállapot első alkalommal történő szakszerű ellátásáig.
3. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

Sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségek

  • 1. Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés
  • 2. Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (Pl. embolia, Adams-Stokes-Morgagni szindróma., syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota)
  • 3. Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás életveszélyes zavarai
  • 4. Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma)
  • 5. Eszméletlen állapotok
  • 6. Status epilepticus és tüneti görcsrohamok
  • 7. Hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, „vörös szem”, szemsérülés
  • 8. Szepszis
  • 9. Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása
  • 10. Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés
  • 11. Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai
  • 12. Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot
  • 13. Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély
  • 14. Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás)
  • 15. Mérgezések
  • 16. Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)
  • 17. Égés-fagyás (III.-IV. fokú és nagykiterjedésű I-II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő)
  • 18. Elsődleges sebellátás
  • 19. Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése
  • 20. Compartement szindrómák
  • 21. Nyílt törések és decollement sérülések
  • 22. Amputációk (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül)
  • 23. Súlyos medencegyűrű törések
  • 24. Politraumatizáció, többszörös sérülések
  • 25. Búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma
  • 26. Áramütés, elektrotrauma
  • 27. Hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta
  • 28. Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség
  • 29. Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot
  • 30. Heveny pszichés zavarok, pszichózisok
  • 31. Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.

Leírás elrejtése


TAJ kártya

Amennyiben a TAJ-kártyán szereplő személyazonosító adatok nem egyeznek a személyazonosításra bemutatott okiraton feltüntetett adatokkal, intézetünk nem tudja Önt ellátásra fogadni!

Teljes leírás megjelenítése

1997. évi LXXXIII törvény megtekintése

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez önmagában nem elegendő a társadalombiztosítási azonosító jelet (TAJ-szám) igazoló hatósági igazolvány, kötelező bemutatni az érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát is, amennyiben a 14. életévét betöltötte (1997. évi LXXXIII. törvény ).

A TAJ-kártyán szereplő személyazonosító adatoknak egyezniük kell a többi személyazonosításra alkalmas okiraton feltüntetett adatokkal, ezért azok változása esetén új TAJ-kártya kiállításáról kell gondoskodni. Amennyiben a TAJ tulajdonosának családi- vagy utóneve megváltozik, az ország egész területén bármely kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál –igénylőlapon kell a kártya adatmódosítását kérni.

Amennyiben a TAJ-kártyán szereplő személyazonosító adatok nem egyeznek a személyazonosításra bemutatott okiraton feltüntetett adatokkal, intézetünk nem tudja Önt ellátásra fogadni!

Leírás elrejtése


Táppénzesek ellátása

A táppénzesek soron kívüli ellátása nem azonnali ellátást jelent! Táppénzesek soron kívüli ellátásának feltételei:

Teljes leírás megjelenítése

Táppénzesek soron kívüli ellátásának feltételei:

  1. a keresőképtelen biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe,
  2. ugyanazon betegségéből adódóan folyamatosan legalább 15 napja keresőképtelen,
  3. a keresőképtelen állományba vevő orvos vagy a felülvéleményező főorvos a megfelelő beutalót kiállította.

Hivatkozva a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletre, a beutalónak – a kötelező tartalmi elemein túl – tartalmaznia kell:
a) azt a tényt, hogy a beutaló orvos a biztosítottat a keresőképtelenségével
összefüggő betegsége miatt soron kívül utalja be,
b) azt, hogy a biztosított keresőképtelensége ugyanazon betegségből
adódóan folyamatosan hány napja áll fenn,
c) a biztosított táppénzes naplószámát.

A keresőképtelenség miatti soron kívüli esetek ellátása nem veszélyeztetheti a nem keresőképtelen betegek folyamatos ellátását: 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól.

A sürgős szükség körébe tartozók (életveszélyes állapot) ebben a helyzetben is elsőbbséget élveznek: 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet!

Leírás elrejtése


Print Friendly