Nemzeti rákellenes nap
Hazánkban minden év április 10-én rendezik meg a nemzeti rákellenes napot. Az időpont kiválasztása azért esett erre a napra, mert ekkor született Dr. Dollinger Gyula sebész, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot. Nevéhez fűződik a hazai daganatos megbetegedések tudományos feldolgozásának elindítása, a rákregiszter létrehozása, a dohányzás és a rák összefüggéseinek hangsúlyozása.
Minden nap, de most a ’Nemzeti rákellenes nap’ aprópóján kimelten fontos hangsúlyoznunk a prevenció szükségességét és a betegség kapcsán felhívni a figyelmet, az országosan elérhető, szűrővizsgálatokon való részvételre. A daganatos betegségek kialakulása több szakaszból álló, akár évekig elhúzódó folyamat, mely alatt – egyes betegségek esetén – lehetőség van a tünetek megjelenése előtti kimutatásra, szűrésre.
Az orvostudomány mai állása szerint ezen betegségek miatti halálozás és a betegségteher csökkentésére a betegség korai felfedezése és a korán elkezdett kezelés a legígéretesebb népegészségügyi stratégia, mert a kezelés eredményessége nagymértékben függ a betegség előrehaladottságától.
A többi fejlett országhoz hasonlóan a legnagyobb népegészségügyi kihívást hazánkban is a krónikus nem fertőző betegségek jelentik. Az elmúlt évtizedekben a daganatos megbetegedések száma a világ valamennyi fejlett országában jelentősen emelkedett. A rosszindulatú daganatos betegségek Magyarországon is különösen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek, az összes haláleset közel egynegyedét okozzák. Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás után a rosszindulatú daganatok képezik a második leggyakoribb halálokot: évente mintegy 32-33 ezren veszítik életüket daganatos betegségben, jóllehet a daganatok miatt bekövetkező halálozás egyharmada megelőzhető lenne.
A szűrőprogramoknak köszönhetően a betegségek miatti halálozások száma csökkenthető, mivel a vizsgálatból kifolyólag a betegség felismerésére jóval korábban sor kerülhet, mint szűrővizsgálat nélkül. A vizsgálatok során kiszűrt és diagnosztizált betegek a korai felismerésnek köszönhetően sokszor jelentősen jobb gyógyulási vagy túlélési esélyekkel részesülhetnek kezelésben.
Vigyázzunk magunkra és családunk egészségére a szűrőprogramok segítségével!
Az egészségügyi dokumentáció (beutaló, lelet, zárójelentés, stb.) magán okiratnak minősül. Amennyiben azon arra illetéktelen személy (pl. a beteg) változtatásokat (kiegészítéseket, egyéb beírásokat) tesz, és ezzel az okirattal jelentkezik az egészségügyi ellátásra, hamis magánokirat felhasználásának vétsége valósul meg, amely 1 év szabadságvesztéssel büntethető.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről ( 345. § )
Felhívjuk tisztelt Pácienseink figyelmét, hogy Intézetünk mellékhelyiségeiben található villanykörte, mosdó csaptelep, papír kéztörlő, elektromos kézszárító, WC papír, WC lehúzó, stb. itteni használatra vannak, ezért kérjük, ne vigyék őket haza! Tájékoztatjuk Önöket, hogy intézetünk folyosói kamerával megfigyelt területek. Tájékoztatás elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról
Lakóhely és tartózkodási hely bejelentési kötelezettség
A Magyarország területén élő, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását
- az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy
- bármely járási hivatalnál kell bejelentenie.
A lakcímbejelentésről a járási hivatal hatósági igazolványt (lakcímigazolványt) állít ki. A lakcímigazolványt a jegyző vagy a járási hivatal kézbesíteni a bejelentést tevő részére (átvehető a jegyzőnél, a járási hivatalnál, illetve a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre postázva). A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál is bejelentheti. A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti. A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.
A lakossági tűgyűjtéssel kapcsolatos tájékoztatás a következő linkre történő kattintással megtekinthető: Kattintson ide a megtekintéshez
- 2016. október 3-tól Intézetünk kizárólag csak a területi ellátási kötelezettségben meghatározott települések lakosait fogadja (ezen településeken az állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező lakosokat illetve ezen településeken rendelő háziorvosi praxishoz tartozó páciensek). Kérjük ebben az esetben beutaló köteles szakrendelés esetén a háziorvos által kiállított érvényes beutalót, nem beutaló köteles szakrendelés felkeresése esetén a háziorvos által kiállított igazolást (ami tartalmazza a háziorvos nevét, rendelőjének címét és telefonszámát) hozza magával. Kivételt képeznek minden esetben a sürgős szükség (életveszélyes állapot) esetei!
Felhívjuk tisztelt Pácienseink figyelmét, hogy az „S” jelzéssel (“Soron kívül” jelzéssel) ellátott beutaló nem azonos a Sürgős szükség (életveszélyes állapot) esetével és nem jelent azonnali ellátást!
- Ellátandó települések: kattintson ide a megtekintéshez
- Területen kívüliek ellátása: kattintson ide a megtekintéshez
- Sürgős szükség (életveszélyes állapot): kattintson ide a megtekintéshez
- „S” jelzéssel (soron kívül jelzéssel) ellátott beutaló: kattintson ide a megtekintéshez
- Általános tájékoztató a beutalókkal kapcsolatban: kattintson ide a megtekintéshez
- Az aktuális távollétekről, rendelési idő változásokról teljes körű információ található az honlapunkon az aktuális információk menüpontban.
- A szakrendelésekre a hívószám osztása a rendelés kezdete előtt 1 órával kezdődik (kivéve azok a szakrendelések, ahol 08:00 előtt megkezdődnek a rendelések).
- Telefonon információ a betegre vonatkozóan nem adható!
- Telefonos konzultáció panaszokról, betegségekről, sérülésekről nem lehetséges (mivel a beteg nincs jelen)!
- Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez önmagában nem elegendő a társadalombiztosítási azonosító jelet (TAJ-szám) igazoló hatósági igazolvány, kötelező bemutatni az érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát is, amennyiben a 14. életévét betöltötte (1997. évi LXXXIII. törvény ). A TAJ-kártyán szereplő személyazonosító adatoknak egyezniük kell a többi személyazonosításra alkalmas okiraton feltüntetett adatokkal, ezért azok változása esetén új TAJ-kártya kiállításáról kell gondoskodni. Amennyiben a TAJ tulajdonosának családi- vagy utóneve megváltozik, az ország egész területén bármely kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál –igénylőlapon kell a kártya adatmódosítását kérni. Amennyiben a TAJ-kártyán szereplő személyazonosító adatok nem egyeznek a személyazonosításra bemutatott okiraton feltüntetett adatokkal, intézetünk nem tudja Önt ellátásra fogadni!
- Lelet kiadása egyéb személy (nem a beteg) részére: A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 24. § 8. pont
- NEAK tájékoztató lakosság részére:Kattintson ide a megtekintéshez
- Felhívjuk tisztelt pácienseink figyelmét, hogy a szakrendeléseken felejtett személyes okmányokat hétfőtől csütörtökig Intézetünk 1. emeletén található gazdasági osztályon átvehetik 8-15 óra között!
Előzd meg a cukorbetegséget rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és évenkénti szűrővizsgálattal!
A projekt a TÁMOP-6.1.3.B-12/1-2013-0001 pályázat keretei között, az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Kattints ide a megtekintéshez
Ne feledkezz meg a szűrővizsgálatokról sem! A méhnyakrák a második leggyakoribb daganattípus, amely védőoltással illetve szűréssel megelőzhető!
A projekt a TÁMOP-6.1.3.B-12/1-2013-0001 pályázat keretei között, az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Kattints ide a megtekintéshez
